Tegnap baromi fáradt voltam és bár aludni nem akartam, csak úgy elnyúltam az ágyon. Jól esett, ahogy elernyednek az izmaim, vízszintes helyzetben… amíg élveztem a fekvő helyzetet, így nappal, ami sajnálatos módon olyan ritka az utóbbi években, hogy tulajdonképpen nincs is, sikerült elaludnom pár percre.

De úgy tűnik csak a testem kapcsolt pihenő üzemmódba, az agyam azonnal beindult.

Fura egy dolog ez az álom.. Túl sokat nem foglalkozom a témával, de néha azért elgondolkodtat. Megfejteni nem is akarom, ez a komoly tudós embereknek sem sikerült. Pár percet aludtam csak, de ezalatt az agyam olyan álmot kreált, amire ébredés után is tisztán emlékszem, minden egyes apró részletére. Gyakran és sokáig emlékszem az álmaimra. Ezen még ma este is kattogtam. Egy nagyon nagyon régi szerelmem tűnt fel hirtelen, kb 20-22 évvel ezelőtt jártunk. Nem sokáig. Komoly mély nyomokat nem hagyott bennem… de egyszer csak megjelent az álmomban mindenféle előzetes nélkül, nem szoktam rá gondolni. Maga a történés nem különösen érdekes. A srác furán viselte a haját. Gombafrizurája volt, ami nagyjából a Beatles korszakra volt jellemző, de az már a mi időnkben rég lecsengett… Sűrű, sötét, erős haja volt. Furcsa volt és rendbontó de talán ez tetszett benne, hogy nem követte a trendi hajviselet, hanem úgy hordta, ahogy neki tetszett. Igazából csak neki. Még nekem sem.. Pont. Na most. Álmomban találtam egy raklám szatyrot, sima fehér, vékony szatyor, semmi különös… Parókák voltak benne, a fiúé volt.. És mind ugyanolyan színű és gombarettenet. De a srácnak megvolt a saját erős fejszőrzete,  természetesen Beatles stílusban. Pedig nem is szerette a zenéjüket. Azután apukám (már rég nem él sajnos) elvitt orvoshoz, mert valami eltalálta az orrom és eltört. Nem vérzett, nem fájt, csak úgy egyszerűen eggyé vált az arcom többi részével… Fura látvány volt… Még jó, hogy csak álom… Nnnna, ezt fejtsék meg az álomfejtők!!! Szóval azóta is kristálytisztán előttem van a fiú meg a hajai… Azt mondják, hogy akivel álmodik az ember, azzal találkozni fog nemsokára. Ez amúgy hülyeség, én már egy csomó mindenkivel álmodtam akivel azóta sem találkoztam. Erről a fiúról annyit tudok, hogy Budapesten él boldogan a családjával, semmi sem köti ide, én pedig nem hinném, hogy Budapesten járok mostanság. Nagyjából annyi az esélye, hogy váratlanul összefutunk, mint annak, hogy egy kafferbivaly kinyitja nekem a lépcsőházajtót ha tele van bevásárlószatyrokkal a kezem….  De ha tegyük fel mégis… Csak el ne röhögjem magam az idióta álmom miatt.. Remélem már stílust váltott, vagy természetanyánk megoldotta a dolgot és a csökkenő tesztoszteronszint miatt kevésbé dús a haja, mert ha nem, akkor nem is tudnék elfogadható magyarázatot adni a nevetőgörcs miatt és én nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni. Távol álljon tőlem bárkit megbántani, főleg nem őt, akit valaha  szerettem. Ezért kicsit remélem, hogy nem igaz, hogy akivel álmodunk találkozunk is. Istenem, jó lenne viszont látni, de inkább ne!

Na jó, ezt most kicsit elbagatelizáltam, de lehetne ezt máshogyan is értelmezni. Pl. úgy, hogy ha valaki ragaszkodik a saját egyedi, egyéni dolgaihoz, még ha az nem is követi az épp társadalmilag elfogadott normákat, de a sajátjának érzi és fel is vállalja azt, az bármi is történjen, az övé marad. A személyisége, a lénye része. Akkor is, ha nekem, vagy bárkinek nem tetszik. Pont let…jja… És bevállalja, még ha ki is gúnyolják miatta. Kevés ilyen ember van. És ő ilyen ember volt, mikor együtt voltunk Akkor még nem értettem.. és útáltam, ahogy a haját viselte.

De az is lehet, hogy a fodrásza volt nagy Beatles fan és rohadtul nincs is köze a fentiekhez…

Ki tudja…

Fura álom volt mindenesetre..

a

Hózzászólás írása